Olvasom Tóta W. kolléga legújabb, Tégy a gyűlölet ellen című eposzát. Kis fáziskéséssel jutottam hozzá sajnos, jó lett volna gyorsabban reagálni rá.
Azt írja az Index vezérpublicistája: „Míg a jobboldal nemzettudatot vagy valami ilyesmit szokott számonkérni a riválisán, addig a bal minden adandó alkalommal felszólítja Orbán Viktort, hogy határolódjon el F. Hunor szkinhedtől, aki a Kétlyukú borozóban állítólag zsidózott. Pont ideje volna egyszer megtenni.
Berágnak a radikálisok? Ugyan, elnök úr, hát ki nem szarja le? Magyarország legtörpébb minoritása, hitgyülisből több van, mint ezekből. Kophat lefelé minden olyan idióta, aki szerint felgyútjuk, ami nem tetszik. Terroristákra támaszkodva nyerni talán még rosszabb, mint hazugsággal. Különben is, a Fidesz ma már ismét Zsidesz az erre fogékony humuszrétegekben.
A kockázat alacsony, a várható nyereség óriási. Ha ma feltűnik a chartában Gyurcsány orra, az nem fog érdekelni, post nem lesz belőle. Uncsi. Ha Orbán Viktor odamegy némán vonulni - ahogy 2006 novemberében volt rá gusztusa - na az hírértékű. Akkor őt fogják fényképezni, és nem Gyurcsányt. És végre megszabadulunk egy gumicsonttól.”
E gondolatokat olvasván az az örökérvényű gondolat jutott eszembe, miszerint „amivel a balliberális oldal megvádol, azt ő maga teszi meg”.
A szokásos fasisztázáson kívül mit szoktak Orbán Viktorra mondani? Azt, hogy demagóg.
És mi az, amit Tóta W. ír? Színtiszta demagógia.
Orbán Viktor határolódjon el. Csak azért, hogy végre ne fasisztázzák le. Jajjjj…
Miért kellene a volt miniszterelnöknek elhatárolódnia? Mi köze van neki a szélsőjobbhoz?
Semmi. És most ne tessék a MIÉP-pel jönni, mert a Molotov-koktélozás és hasonlók láttán tán abban megjegyezhetünk: Csurka gyújtó hangú beszédei legfeljebb esti mesék voltak egy kurucinfós cikkhez képest.
Mi köze Orbán Viktornak a „fasizmushoz”, a nyilasokhoz?
Semmi. Sem Orbán, sem semelyik felmenője, sem semelyik párttársa nem volt nyilas. Ellenben a kormányoldalon ott ülnek a volt MSZMP-s funkcionáriusok (nem szimpla párttagok), a volt KISZ-vezetők. És azért a nagy nyilasozás közepette ne felejtsük el, hogy itt a kommunizmus idején, még a hatvanas években is embereket börtönöztek be, majd akasztottak fel vallásuk, világnézetük, származásuk miatt. Jobboldaliakat és baloldaliakat, keresztényeket és zsidókat, stb, stb.
Hányszor határolódott el az MSZP a Munkáspárttól, vagy a vörös csillag legalizálásáért küzdő Vajnai Attilától, a volt ÁVÓ-soktól, pufajkásoktól (HGy volt miniszterelnök, ugye…), akik közül sok ott csápol Gyurcsányéknak? Hányszor oktatta ki a volt cenzor Lendvai Ildikó sajtószabadságból, demokráciából a jobboldalt ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a diktatúra kiszolgálásáért? Folytassam?
És amúgy is: mi lenne, ha Orbán Viktor elhatárolódna? Nem mondanák neki azt, hogy csak színjáték? Nem szélsőségeseznék le újból és újból utána is?
Hát hol érdekli a baloldalt az igazság?
Gyurcsány politikai kapcsolatait kihasználva jutott hozzá Balatonőszödhöz, a Szalay utcai épülethez, stb. És felállt utána a parlamentben, hogy „törvényesen és TISZTESSÉGESEN” gazdagodott meg? Fel.
Azt mondták, hogy nagy a jólét, dübörög a gazdaság, minket irigyel fél Európa? Azt. Miközben évek óta a maradék nemzeti vagyon kiárusításából és hitelből éltünk.
„Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet” – mondta Ferenc híres beszédében. És utána hogyan magyarázta e szavakat? Úgy, hogy a rendszerváltozás után eltelt 16 évre gondolt, és nemcsak az MSZP-re és SZDSZ-re értette, hanem mindenkire. Hányan hitték el neki? De azért ő mondta.
Summa summarum: Orbán Viktornak nem kell elhatárolódnia. Mert egyrészt nincs miért, másrészt mert teljesen felesleges lenne.
